A 2004-es Barcelonai Európa kiállítás.

Barcelona nagyon messze van.
Két mikrobusszal indultunk útnak, és, hála istennek, ennyivel is érkeztünk meg. Közben természetesen történt néhány dolog.
Az útra szerveztünk egy collies-shelties-samoyédes csapatot. A felderítőink Harsányi Péterék voltak egy másik autóval, akik kitűnő szállást találtak mindenkinek, ezért a mai napig hálásak vagyunk nekik. Mi a két mikrobusszal utánuk indultunk, az egyikben mi utaztunk Jánossal, Brigivel, Mónikával és öt collie-val. A másik buszban utazott Józsi vezetésével három lány, Erika, Zsuzsa, Timi, plusz két collie és két sheltie.

Péterék délelőtt érkeztek, mi délután, már a lefoglalt szállásra. Még most is szívesen gondolunk erre a gyönyörű campingre, ahol három vadonatúj házat béreltünk. A tenger néhány száz méterre volt a házaktól, és, ha hiszik ha nem, néha elhúzott felettünk egy papagáj csapat. Szerencsére és Péter jó választásának köszönhetően a kiállítás helyszíne sem volt messze. Az itt eltöltött három nap mindannyiunknak szép emlék marad.

A kiállítási körülményekről nem lehet sokat írni, egyszerűen tökéletes volt. A parkolástól elkezdve bármerre néztünk tátva maradt a szánk. Sok kiállítást megjártunk, de ilyenben még nem volt részünk.

A kiállításon összesen 7800 kutya vett részt. Hosszúszőrű collie - 37, sheltie - 22. Természetesen nekünk a collie a legfontosabb fajta, ezért a collie kör mellett voltunk legtöbbet, mi versenyeztünk. Mr Jack Bisham Angliából bírált.
Első sikerünk rögtön a fiatal osztályban a kanok között történt, amikor Magda Cookieval nyert. Ez volt az első megnyert cím, - Kőakói Old Coockie Fiatal Európagyőztes. Felnőtt kanok között Rangerünk volt a legszebb és legügyesebb. Kemény konkurenciában ő lett a legszebb kan, Európagyőztes címmel.

Érdekes tény: a kiállításon találkoztunk kedves litván barátainkkal, akik két kutyát hoztak: hosszúszőrű és rövidszőrű collie-kat. Kiderült, hogy ez a két fajta bírálat egy időben lesz. Így János segített és nagy sikerrel vezette fel az ő hosszúszőrű kanjukat. Megnyerte vele a Champion osztályt a 2002-es Világgyőztes ellen. Végül én versenyeztem Rangerrel Jánosék ellen. Ranger lett a győztes, a litván gyönyörű dark-sable Heidelind’s No Good For You Res.CACIBot kapott.

Fiatal szukák között Móni Dragon Gold Dionja a második lett. Felnőtt szukáknál egyértelmű volt, hogy a győztes címre a két magyar szuka fog konkurálni. Két igen kiemelkedő minőségű szuka CH Nyitramenti Igneous Lace – „Csipke” és CH Rineweld Awangarde At Sheewena – “Shanza” már többször találkoztak egy körben a kiállításokon és minden alkalommal, minden bírónak nehéz feladata volt, hogy kit válasszon győztesnek. Így történt Barcelonában is. Mr Jack Bisham „Csipké”-t preferálta. Ö lett az Európagyőztes és Fajtagyőztes is. „Shanza” Res.CACIB lett. Tehát a collie fajtában három Európagyőztes címet kaptunk, a két tartalék, nyilt osztályban szukák között Nyitramenti Iron Lady – „Candy” harmadik lett. Rineweld Rubin Rose – „Tinuwiel” második lett kölyök osztályban. Egész szép eredmények! Közben jöttek a hírek a sheltie körből. Itt sem voltunk gyengék. Timi Lucky Luke Bi-Tri Beruthiel's Empire Fiatal Európagyőztes lett, a másik sheltie - Lucky Luke Dark Boisterous Elemental az osztályában a második lett.

Szeretnék pár szót szólni a bírálatról. A bíró nagyon profi munkát mutatott be a körben.
Rögtön látszott, hogy:
Először is: Fajtaspecialista volt, magasan értékelte a jó típust és a fejminőséget, amit allrounder bírók nem szoktak értékelni.
Másodszor: Fontos volt neki a kutya testfelépítése és mozgása, amit sok fajtaspecialista nem figyel eléggé.
Harmadszor: Nagyon fontos volt neki a kutya temperamentuma. Például Zlatánkat valószínűleg a nagyon hosszú út megviselte. A körben nem viselkedet aktívan, nem tett jó benyomást, így csak „nagyon jó” minősítést kapott. Hát az állatok nem gépek, nem az ő napja volt.

Este természetesen ünnepeltünk.

A „hivatalos rész” - a kiállítás után sikerült megnézni Barcelonát.
Nagyon szép város, mindenkinek nagyon tetszett.

Mi, az „idősebbek” négyen már úgy gondoltuk, hogy ideje visszamenni a campingbe, de a két fiatal (Móni és Brigi) még maradni akart tovább nézelődni. Mi féltettük őket, mégis messze az otthontól, hogy találnak vissza, két mutatós lány… Végül beleegyeztünk, hogy ők egy későbbi busszal jönnek, addig mi gondoskodunk a vacsoráról El is indultunk, és baj csak annyi történt, hogy hazafelé egy megállóval később szálltunk le, sajnos a következő megálló egy faluval odébb volt. Túl messze ahhoz, hogy haza sétáljunk. Megpróbáltunk taxit fogni, de ez körülbelül olyan nehéz vállalkozás volt, mint a hetvenes években Budapesten a Kossuth Lajos utcában. A két lány közben simán hazaért és aggódva keresett bennünket. Szerencsére pár órás késéssel mi is megérkeztünk.

A hazaindulás reggelén Mónika és Brigi egy kis sétát tett búcsúzóul a tengerparton, ez a csodálatos kép Csipkéről akkor készült.

Hazafelé Franciaországban tankolnunk kellett. Gondoltuk, hogy nem az autópályán tankolunk drágán, hanem egy kicsit letérünk és egy kis faluban olcsóbban is megúszhatjuk. Ezzel nem is lett volna baj, csak amikor János és Józsi bácsi fizetni akart derült ki, hogy Józsi bácsinak sokkal többet kell fizetnie, mint Jánosnak.
Ez rögtön gyanús lett, hiszen két egyforma típusú autóba ekkora különbség nem szokott előfordulni. János leellenőrizte a számlát, amiről kiderült, hogy semmi baj nincs a mennyiséggel, csak a másik kocsiba benzint tankoltak, ami szintén nem lett volna baj, ha az autó nem dizel...
Így meg volt a következő párórás elfoglaltság, először is félre kellet vontatni az autót, utána meg kellett találni a megfelelő szerszámot a benzin leszívásához (ez vasárnap nem is olyan egyszerű vidéken). Aki már próbált ilyet az tudja, hogy a benzin íze nem vetekszik a francia borokéval, néhány nem tervezett korty árán sikerült megszabadulni a drága benzintől, ezután jöhetett a vontatás vissza a benzinkúthoz és az újra tankolás. Ettől a kis benzin ivászattól eltekintve sima utunk volt haza.

Végén szeretném meg köszöni Bárdos Mónika és Lissai Erika nagyon hangulatos képeit, amelynek köszönhetően nagyon sok szép emlék maradt

Vissza A lap tetejere